Orbán után - szabadon
Orbán után - szabadon
Az elmúlt napokban sorba vettem, ki jöhet a Fidesz vezetőjeként Orbán után. Navracsics? Lázár? Kósa? Pokorni? Rogán? Biztos, kimaradt még egy-két érdemdús férfiú: Varga Mihály? Kövér? Áder? Mindegy. Érdekesebbek a reakciók. Mert maga az ötlet, hogy ilyesmiről értekezzünk, okozott némi értetlenséget. Még az ún. ellenzéki érzelmű barátaim is mintegy felségsértésnek értékelték a dolgot. Vagy nettó szemtelenkedésnek. A kedves vezérnek még az utódjáról értekezni is összeesküvés a király méltósága ellen. (Conspiratio contra regis dignitatem – ahogy régen mondták. ) Mert az uralkodó örök. Kétségtelen, a miénk most így készül berendezkedni. De, mégsem fog neki sikerülni. Borítékolhatjuk.
Miként távozik majd? Ma még ki tudja. Nagy kegyesen elvállalja a köztársasági elnökséget és befészkeli magát a Budai Várba? Kormányzónak választják az őrökkel teli Parlamentben? Helycserés trükköt alkalmaz, mint a Putyin-Medvegyev páros? Szép nemzetközi tisztséget kap? Fociedző lesz Mária falujában, Felcsúton? (hozzácsapva a Szent-Puskás kegyhely vezetését?) Megbuktatja a mégis eszéhez térő és összefogó ellenzék? A spontán népharag sodorja el? De ahogy volt kádári konszolidáció, úgy nem lesz orbáni. Vége lassan a dalnak. A viszont látásra
